A párodat választod – a családját nem!

Az év utolsó hónapjaiban több olyan ünnep is van, mely szorosan érinti a család témakörét. A találkozások a rokonokkal sokféleképpen elsülhetnek. Alapvetően örülünk egymásnak, és mindenki igyekszik a legjobb arcát mutatni a családtagok felé, akikkel esetleg ritkábban találkozik. De ha korábbi, rosszul sikerült találkozók emléke miatt magunktól mégsem mennénk el szívesen – mégis a párunk, a szüleink, esetleg testvéreink kedvéért, részt veszünk ezeken az alkalmakon. Sokszor kettős érzelmek dolgoznak bennünk ezekkel a találkozásokkal kapcsolatosan: valljuk be, hogy bár nem ez a kedvenc időtöltésünk, mégis tisztában kell lennünk a gyökereinkkel, mind saját, mind pedig párunk esetében.

Amennyiben egy friss kapcsolatban vagyunk, és most futjuk az első köröket, vagyis mi vagyunk a családi találkozón az idei év szenzációja, akit körbe hordoznak a rokonságban… nos, ez nem egy könnyű helyzet. 

Ha régebb óta vagyunk párunkkal, akkor már nem számítunk újdonságnak a családi körben, ismerjük a családi sztorikat, tudjuk a távoli és még távolabbi rokonok rigolyáit. Tudjuk, hogy mire számíthatunk… és ez bizony rosszat is jelenthet…

Az is előfordulhat, hogy a kapcsolatunk a párunkkal éppen mélyponton van és nem könnyű egy ilyen feszült helyzetben megtartani a bűbájos mosolyt az érdeklődő rokonok felé, és állni a keresztkérdések sorát, melyek a nem éppen rózsás kapcsolatunkat érintik, és nem könnyű őszintén válaszolni ezekre.

Arra szeretnék rávilágítani, hogy akárhol is tartunk a kapcsolatunkban, a tágasabb család jelenléte – mondjuk ki őszintén – megterhelő – is – tud lenni.

Fokozottabb türelemre, lélekjelenlétre és józanságra van szükség ilyenkor. Ehhez szeretnék néhány jótanácsot adni, hogy könnyebben túléld ezeket az találkozásokat. 

Az első és legfontosabb dolog itt is az őszinteség. A találgatások, célozgatások legtöbbször tévútra visznek. Ha kérdés van benned, vagy rosszul esett valami, akkor a legegyszerűbb, ha nyíltan megkérdezed a párodtól azt, ami zavar. Persze nem a vendégség kellős közepén, hanem amikor már ketten vagytok, nyugalom van körülöttetek és van időtök arra, hogy higgadtan megbeszéljétek a tisztázásra szoruló kérdéseket. 

Fontos az is, hogy elfogadjuk, hogy a társaságban, rokoni körben talán egy picit más a társunk. Mintha szerepet játszana. Legyünk ilyen helyzetben rugalmasak, néha még bizony elnézők is a másikkal szemben! Itt most nem nekünk szól a „műsor”, hanem a külvilágnak. Nyilván keretek között kell ezt a szabadságot értelmezni, de talán csak éppen azt akarja, amit mi magunk is: túlélni az aktuális délutánt vagy estét. Ha érzi a támogatásunkat, akkor könnyebben túléli a programot. Sokkal jobb este otthon együtt nevetni egy nagyot az egészen, mint számonkérő stílusban kioktatni arról, hogy hogyan is kellett volna helyesen viselkedni.

Végül: a humor, mint örök eszköz itt is a rendelkezésünkre áll! 

Szeretettel:

Bánitzky Kata

Válaszaidat, hozzászólásaidat várjuk kommentbe és ha szeretnél velünk megismerkedni akkor kérj időpontot személyes konzultációra!



Előző

Következő

Hozzászólás írása

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Share This